Az Alap célja, hogy középtávon a rövid lejáratú magyar állampapír befektetésekkel versenyképes hozamot érjen el, mérsékelt kockázati szint mellett.

Az Alap céljának elérése érdekében portfóliójában jellemzően magyar állampapírok és diszkont-kincstárjegyek szerepelnek, de kisebb mértékben jelzáloglevelekbe, vállalati kötvényekbe, kollektív befektetési értékpapírokba, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió valamely tagállamának jegybankja, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvényekbe, a Magyar Állam készfizető kezességével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és banki betétekbe is fekteti vagyonát.

A hónap során jelentősen leértékelődött devizánk. Nemcsak egyes vártnál gyengébb makro adatok (pl. a GDP 0,8%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest) közlése miatt, hanem az olyan külső sokkok miatt is, mint pl. az amerikai elnökválasztás, és a közel-keleti konfliktus, melyre igen érzékeny a forint.

A hazai tényezők között voltak, amelyek támogatták (például erős külső egyensúly, költségvetési cél teljesülésének növekvő esélye), mások viszont tovább gyengítették a forintot (EU-források hiánya, MNB-elnök mandátumának jövő évi lejárta). Így devizánk a hónapot végül 408,43 EUR/HUF-on zárta, ami 11 forintos gyengülés volt az előző hónap záró árfolyamához képest.

Állampapír hozamaink folyamatosan emelkedtek a hónap során. Követtük a core piacokat. Hiába voltak a hazai kuponfizetésekből és lejáratból fakadó vételek, nem jelentettek érdemi hatást a hozamokra. A külföldiek állománya csökkent, mivel a jelenlegi magyar kamatszint már nem volt olyan vonzó nekik. A hozamok emelkedését „támogatta” továbbá, hogy az ÁKK folyamatosan biztosított kínálatot az aukciók során a görbe hosszú végén.

Még az sem tudta jobb irányba mozdítani a folyamatokat, hogy a Standard & Poors hitelminősítő sem adósbesorolásunkon, sem a stabil kilátáson nem változtatott, Magyarország maradt a befektetésre ajánlott kategória legalsó, BBB- szintjén. Indoklásuk szerint a dezinfláció, és a kamatkiadások mérséklődése támogatja a kormány költségvetést rendbe tevő terveit. Azt ugyanakkor elismerték, hogy az alappályát övezik kockázatok, közeledik ugyanis a 2026-os parlamenti választás, ami nyomást gyakorol a kormánypártokra.

A 3 hónapos benchmarkhozam 3 pont emelkedés után 5,35%-on, a 10 éves pedig 76 pont emelkedés után 6,89%-on zárta a hónapot.

Ilyen események után nem volt meglepő, hogy nem történt további kamatcsökkentés, az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta az alapkamatot, az továbbra is 6,5%. A döntés utáni háttérbeszélgetésen Kandrács Csaba alelnök elmondta, hogy továbbra is hónapról hónapra döntenek az alapkamat mértékéről, az inflációs kilátásokat, országkockázati megítélést, pénzügyi piaci stabilitást szem előtt tartva. Továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A devizapiaci elmozdulások hatását "aszimmetrikusnak" nevezte az alelnök, ami elemzők szerint arra utal, hogy az MNB számára a forint stabilitása jelenleg a korábbiakhoz képest fontosabbnak tűnik, mint a kamatok stabilitása. Jelenleg az elemzők nagy többsége nem vár további kamatcsökkentést erre az évre.

Alapunkban megtartottuk a kismértékű duration alulsúlyt és DKJ-t, valamint MNB diszkontkötvényeket vásároltunk. Továbbá aukciós lehetőséggel élve hozamfeláras banki kibocsátású kötvény vételt is eszközöltünk.

Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól, részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein található hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövőbeli teljesítményére nézve.

Az oldalunkon kiszámított hozamok a forgalmazási, számlavezetési és egyéb költségek, valamint adó levonása előtt értendők. Az egy évnél rövidebb időszakok hozamai nominális (nem évesített) hozamok, az egy évnél hosszab időszakok hozamait évesítettük. Az oldalon megjelenő valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál és nem minősül ajánlattételnek. Az Alapkezelő nem vállal felelősséget a jelen kiadvány alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.