Fenntarthatóbb játékok: városok közti körforgás és zöldmegoldások
Ahhoz, hogy az olimpiai játékok valóban környezetkímélőek legyenek, több tényező célirányos kombinációjára volt szükség – derül ki az Allianz Research elemzéséből.[1] A riport a több mint tízezer sportolót, a velük dolgozó, összlétszámát tekintve a versenyzők számát is meghaladó háttérstábot, 34 ezer kint tevékenykedő riportert-újságírót, hozzávetőleg 15 millió látogatót – ebből 1,5 millió külföldi, valamint 2,5-3 millió jegyfizető szurkolót megmozgató és 13 millió adag ételt kínáló sportesemény gazdasági aspektusait vizsgálta.
A fenntartható projektekbe – többek között energiahatékony helyszínek építésébe és a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó villamos energia használatába – fektetett több mint 1 milliárd eurós beruházás[2] a környezetvédelem iránti jelentős üzleti elkötelezettségről tanúskodik.
A rendezők 95 százalékban meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodtak. Az olimpiai falut a paralimpiai játékok lezárultát követőn alacsony szén-dioxid-kibocsátású környezetbarát lakóparkká és kereskedelmi negyeddé alakítják át: a tervek szerint ezen a területen hatezer új lakos él majd Seine-Saint-Denis-ben 2025-től.
Az olimpiai faluban távhűtéses rendszert indítottak el – a csővezetékes rendszer a távfűtéshez hasonló elvet követ. Előnye, hogy egy átlagos, távhűtést használó épület akár 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki egy hagyományosan klimatizálthoz képest. Az egyes helyszíneken megduplázták a korábbiakhoz képest a növényi eredetű ételkínálatot.
Az olyan ikonikus helyszínek, mint a Stade de France és az Eiffel-torony, amelyeket atlétikai, illetve strandröplabda-rendezvények céljára alakítottak át, jól példázzák, hogy a történelmi nevezetességeket hogyan lehet zökkenőmentesen integrálni a modern sportkörnyezetbe.
