Sok meglepetést hozott az Allianz frissen megjelent Globális Vagyonosodási Jelentésének 15. kiadása, amely közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta.
Megkönnyebbüléssel felérő meglepetés
A 2023-as évet fémjelző, erőteljes monetáris politikai szigorítás dacára a gazdaságok ellenállónak bizonyultak, a pénz- és tőkepiacok pedig fellendültek. Ennek fényében a háztartások globális pénzügyi eszközei[1] erőteljes bővülést mutattak, olyannyira, hogy a 7,6 százalékos éves növekedési rátával bőven sikerült behozni az előző évi veszteséget (-3,5%).
A növekedés meglehetősen egyenlőtlenül alakult a három fő eszközosztályban. Egyik oldalon az értékpapírok (11%) és a biztosítások/nyugdíj-megtakarítások (6,2%) az elmúlt tíz év átlagánál lényegesen gyorsabb ütemben nőve remekül profitáltak a tőzsdei fellendülésből és a magasabb kamatlábakból. Ezzel szemben a bankbetétek éves növekedési üteme a világjárványt követő fellendülés évei után 4,6 százalékra esett vissza, ez pedig az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb mutatója.
A tavalyi gazdasági fellendülés széles körű volt, abból valójában csak két ország, Új-Zéland és Thaiföld maradt ki. A növekedés ráadásul viszonylag egyenletes volt minden régióban, Ázsiában és Észak-Amerikában például egyaránt 8 százalék feletti volt a bővülés mérteke. Az Egyesült Államok (8,6%-os bővüléssel) még Kínánál (8,2%) is erőteljesebben nőtt, aminek eredményeként ismét jelentősen csökkent a feltörekvő gazdaságok növekedési előnye a fejlett gazdaságokkal szemben: ez tavaly mindössze 2 százalékpontot tett ki, ami arról árulkodik, hogy az elmúlt hét évből hatban a feltörekvő gazdaságok rengeteget vesztettek növekedési előnyükből. Pedig egészen 2017-ig – az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták elmélyüléséig – a különbség legalább 10 százalékpontos vagy azt is meghaladó volt a fejlődőek javára. Úgy tűnik, a globalizáció visszaszorulásának árát leginkább a feltörekvő gazdaságok fogják megfizetni.
A bankbetét már a múlté
2023-ban folytatódott a friss megtakarítások normalizálódása a világjárvány okozta kényszertakarékossági boom évek után, melyek 19,3 százalékkal 3,0 billió euróra csökkentek. Ez a csökkenés szinte kizárólag a bankbetéteknek volt tulajdonítható. Összességében a bankok világszerte csak 19 milliárd euróval tudták bővíteni háztartási betétállományukat, ami 97,7 százalékos visszaesést jelent. A megtakarítók elfordultak a bankbetétektől: csak az amerikai háztartások 650 milliárd euró értékű forrást vontak ki.
A másik két eszközosztály ugyanakkor megőrizte népszerűségét. Az értékpapírokba történő vagyonbeáramlás 10 százalékkal nőtt, miközben a kategória kedvencei megváltoztak: míg a részvényeket sok piacon összességében inkább értékesítették, addig a magasabb kamatlábaknak köszönhetően a kötvényekben értek el jelentős nyereséget a megtakarítók. Szintén viszonylag stabilnak bizonyult a biztosítások/nyugdíjmegtakarítások kategória, ebben mindössze 4,9 százalékkal csökkentek világszerte az új megtakarítások.
Szenvedtek viszont az ingatlanok az emelkedő kamatoktól: mindössze 1,8 százalékos bővülésével ez az eszközosztály az elmúlt tíz év legalacsonyabb növekedését könyvelhette el. Kiugróan rossz dinamikát produkált Nyugat-Európa, ahol 2023-ban 2,2 százalékos volt a visszaesés, de tény: az ingatlanok növekedési üteme a legtöbb piacon a múltban is rendre elmaradt a pénzügyi eszközök növekedési ütemétől. Észak-Amerikában például csaknem 1 százalékpont volt az éves különbség az elmúlt két évtizedben, ami azt tükrözi, hogy az ingatlanok hosszú távú tőkenyeresége alacsonyabb, mint a részvényeké.
A jövő azonban még nagyobb kihívást jelent majd, mivel az éghajlatváltozás egyre számottevőbb hatással lesz az ingatlanvagyonra. A lakásárindex (HPI) különböző éghajlati forgatókönyvek szerinti előrejelzései 2050-ig 20 százalékos vagy azt is meghaladó csökkenést mutatnak számos piacon, miközben globálisan akár 30 billió euróval is csökkenhet az ingatlanok értéke. Ezért a szakértők szerint a lakásárakat a jövőben az elhelyezkedés és az energiahatékonyság ugyanúgy meghatározza majd, mint az, hogy mennyire fenntartható épületben található az adott ingatlan.
