A kiberbiztonság jelentős üzleti kockázattá vált az Allianz 2019-es kockázati barométere szerint

Allianz Hungária Zrt.
  •  A 86 ország mintegy 2415 szakértője által végzett felmérés alapján a vállalati kockázatforrások sorában az első helyen továbbra is az üzletmenet megszakadás szerepel. A kiberbiztonság a második helyen áll, megelőzve a tűzeseteket és a természeti katasztrófákat.
  • Az eredmények alapján az üzletmenet megszakadásának forgatókönyvei egyre változatosabbak és összetettebbek, a költségek pedig tovább emelkednek.
  • Nagyobb lett az egyes országok, illetve a hozzájuk köthető hackercsoportok által okozott kiberfenyegetettség, valamint az adatvédelmi incidensek nyomán indított peres ügyek valószínűsége is.
  • Az idei rangsorban az éghajlatváltozás okozta kockázatok és a szakképzett munkaerő hiánya lépett előre a leglátványosabban.

 

Johannesburg/London/München/New York/Párizs/São Paulo/Szingapúr – 2019. január 15.: Súlyos adatvédelmi incidensek és - botrányok, jelentős informatikai leállások, valamint az Európai Unióban és azon kívül is megszigorított adatvédelmi előírások teremtenek komoly kiberkockázatokat és állítják újabb kihívás elé a vállalatokat 2019-ben.

Az Allianz Kockázati Barométer 2019 szerint a globálisan megjelenő legfőbb üzleti kockázatok rangsorának első két helyén a kiberbiztonsági események és az üzletmenet megszakadása (a válaszok 37-37százaléka) áll. A rangsorban az éghajlatváltozás (8.hely, a válaszok 13 százaléka) és a szakképzett munkaerő hiánya (10.hely, a válaszok 9 százaléka) lépett előre a leglátványosabban. A vállalatokat ugyanakkor évről évre jobban aggasztják a törvényi és jogszabályi környezet változásai (4. hely, 27 százalék), így a Brexit, a kereskedelmi harcok és a vámtarifák kihatásai. Az évente elvégzett globális üzleti kockázati felmérés során az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) 86 ország 2415 szakemberét kérdezte meg, a rekordszámú válaszadók között pedig vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők egyaránt szerepeltek.

„A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a fennakadások forgatókönyvei egyre változatosabbak, a kiváltó okok pedig egyre összetettebbek, ami napjaink hálózatba kapcsolt társadalmában igen komoly veszélyt jelent. A kockázatok lehetnek fizikai eredetűek – például tűz vagy vihar –, vagy virtuálisak – például informatikai leállás –, a fennakadás kiváltó oka pedig egyaránt lehet a rosszindulat és a véletlen műve is. E kockázatok eredhetnek a vállalat saját tevékenységeiből, de beszállítóinak, ügyfeleinek vagy informatikai szolgáltatóinak tevékenységeiből is. A kiváltó októl függetlenül tény, hogy egy-egy leállást követően a vállalatok hatalmas pénzügyi veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A legújabb kockázatkezelési megoldásokkal, analitikai eszközökkel és innovatív partnerségekkel azonban sikerülhet még jobban megérteni és csökkenteni az üzletmenet megszakadásával járó kockázatokat, és megelőzni, hogy azok kárt okozzanak.” – mondta Chris Fischer Hirs az AGCS vezérigazgatója.

Nőtt az üzletmenet megszakadásával járó fenyegetettség

  • Egymást követően hetedik éve idén is az üzletmenet megszakadása jelenti a legfőbb veszélyt a vállalatok számára világszerte, így többek közt az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Kínában is. A globálisan összekapcsolt gazdaság világában egyre változatosabbak és összetettebbek az üzletmenet megszakadásának potenciális forgatókönyvei: a legfontosabb informatikai rendszerek összeomlása, a termékvisszahívások és minőségi problémák, a terrorizmus, a politikai zavargások és a környezetszennyezés mind veszélyforrást jelent. Összefonódott a kiberbiztonság és az üzletmenet megszakadásának kockázata is: egy-egy zsarolóvírus-támadás vagy véletlenszerű informatikai leállás komoly üzleti fennakadáshoz és több száz millió dolláros kárt is okozhat. Az üzletmenet megszakadását kiváltó események közül a vállalatok leginkább a kiberbiztonsági eseményektől tartanak (50 százalék), ezt követik a tűzesetek (40 százalék) és a természeti katasztrófák (38 százalék). Ugyanakkor a vállalatok szerint a kiberbiztonsági események után az üzletmenet megszakadása okozhatja a legjelentősebb a pénzügyi károkat (69 százalék).

Kiberbiztonság – növekvő tudatosság, jelentősebb károk

A kiberbiztonsági események egyre nagyobb aggodalmat keltenek az ebben a tekintetben vízválasztónak is nevezhető 2018-as év után. Elkezdett tudatosulni az újfajta fenyegetettség, ezért a vállalatok már ugyanúgy tekintenek ezekre, mint a hagyományos kockázatforrásokra.

Becslések szerint a kiberbűncselekmények ma évi 600 milliárd dolláros kárt okoznak, míg 2014-ben ez évi 445 milliárd dollár volt2. Ez háromszor annyi, mint a természeti katasztrófák által okozott kár (10 éves átlagban 208 milliárd dollár)3. Ennek oka egyrészről az, hogy a bűnözők egyre innovatívabb módszereket vetnek be az adatlopásra, csalásokra és zsarolásra, illetve nő az országok és a hozzájuk köthető hackercsoportok által jelentett kiberveszély. A hackerrek leggyakrabban a kritikus infrastrukturális szolgáltatókat célozzák meg, vagy értékes adatokat és üzleti titkokat tulajdonítanak el a vállalatoktól. Az is egyre jellemzőbb, hogy a kiberbiztonsági események nyomán peres ügyekre – így értékpapírokkal kapcsolatos és fogyasztói csoportperekre kerül sor. Az adatvédelmi incidensek és az informatikai leállások emellett súlyos felelősségbiztosítási következményekkel is járhatnak, ha az érintett ügyfél vagy részvényes kártérítést követel a vállalattól.

Emelkedő és csökkenő kockázatok 

Az idei 10 legmagasabb globális üzleti kockázat rangsorában ismét a természeti katasztrófák (28 százalék) állnak a harmadik helyen, és noha e tekintetben a 2018-as év mérsékeltebb volt, mint az e téren csúcsot hozó 2017-es esztendő, a gazdasági veszteségek összege így is megközelítette a 150 milliárd dollárt. A lista negyedik helyén (27 százalék) a törvényi és jogszabályi környezet változásai állnak, amelyet a Brexit, a globális kereskedelmi háborúk és a vámtarifák körüli folyamatos bizonytalanság magyaráz.

Az idei felmérés alapján világszerte a leglátványosabban az éghajlatváltozás (8. hely, 13 százalék) és a szakképzett munkaerő hiánya (10. hely, 9 százalék) lépett előre. Az éghajlatváltozás nemcsak az extrém időjárási események és a természeti katasztrófák – és így növekvő veszteségek és fennakadások – kiváltó oka lehet, de várhatóan a szabályozások és a felelősségbiztosítás tekintetében is súlyos következményekkel járhat, hiszen számos ágazatban szigorú kibocsátási célértékek és új jelentéstételi és adatközlési követelmények léptek életbe.

A szakképzett munkaerő hiánya idén először szerepel a 10 legfontosabb üzleti kockázat listáján világszerte, így az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, illetve Közép- és Kelet-Európa több országában is. Ennek kiváltó okai között szerepelnek a demográfiai változások, a Brexitet övező bizonytalanság, illetve a digitális gazdaságban jártas tehetséges munkavállalók korlátozott kínálata.

„A digitális gazdaságban kevés a szakképzett munkaerő és általánosabban véve a humántőke. Kiélezett verseny zajlik a vállalatok között a mesterséges intelligencia, a „data science” (adattudomány) és az úgynevezett határkockázatok – például a kiberbiztonsági és a jó hírnév elvesztésének kockázata – kezelésében jártas új munkavállalókért, hiszen e munkakörök legtöbbje 10 éve még nem is létezett. Már a vonzó bér sem elég, hiszen e kompetenciákkal rendelkező jelöltek köre nagyon szűk, és a munkába állás sürgőssége miatt nincs idő a munka melletti betanításra.” – véli Ludovic Subran, az Allianz helyettes vezető közgazdásza.

További információk az Allianz Kockázati Barométer 2019 eredményeiről:

***Sajtókapcsolat

Johannesburg: Lesiba Sethoga   +27112147948                        lesiba.sethoga@allianz.com

London: Michael Burns                +44 203 451 3549                   michael.burns@allianz.com

München: Heidi Polke                 +49 89 3800 14303                 heidi.polke@allianz.com

Daniel Aschoff                           +49.89.3800.18900                 daniel.aschoff@allianz.com

New York: Sabrina Glavan +1.646.472.1510                     sabrina.glavan@agcs.allianz.com

Párizs: Florence Claret                +33.1.58.85.88.63                   florence.claret@allianz.com

São Paulo: Camila Corsini           +55 11 3527 0235                   camila.corsini@allianz.com

Szingapúr: Wendy Koh                +65 6395 3796                        wendy.koh@allianz.com

 

Az Allianz Global Corporate & Specialty-ról

Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) az Allianz Csoport globális vállalati és szakirányú üzletága. Az AGCS a speciális területek, az alternatív kockázatátruházás és a vállalati üzleti folyamatok teljes skáláját lefedő biztosítási és kockázati tanácsadó szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek, ideértve olyan területeket, mint a hajózás, a légi közlekedés (az űrközlekedéssel együtt), az energiatermelés, a mérnöki területek, a szórakoztatóipar és a pénzügyi területek (ideértve a vezetői felelősségbiztosítást is), valamint a felelősség- és vagyonbiztosítás (ideértve a nemzetközi biztosítási programokat is).

Az AGCS a világ 34 országában rendelkezik saját csapattal, és több mint 210 országban van jelen az Allianz Csoport hálózatán és partnerein keresztül. 70 ország közel 4700 munkatársát foglalkoztatja. Az AGCS a Fortune Global 500-as listáján szereplő vállalatok több mint háromnegyedének nyújt biztosítási megoldásokat. 2017-ben globálisan bruttó 7,4 milliárd euró díjbevételt ért el.

Az AGCS SE kockázati besorolása a Standard & Poor’s hitelminősítőnél AA, míg az A.M. Best hitelminősítőnél A+.

További információért látogasson el a www.agcs.allianz.com weboldalra vagy kövesse az @AGCS_Insurance Twitter-profilt, valamint a LinkedIn profilt is.

Figyelmeztetés a jövőre vonatkozó állításokkal kapcsolatban

A jelen dokumentumban szereplő kijelentések jövőbeni kilátásokra és várakozásokra is vonatkozhatnak, amelyek a vezetés aktuális véleményét és feltételezéseit tükrözik, ugyanakkor ismert és ismeretlen kockázatokat és bizonytalanságokat is tartalmazhatnak, amelyek miatt a tényleges eredmények, teljesítmény vagy események lényegesen eltérhetnek az ilyen állításokban kifejezettektől vagy sugalltaktól. A szövegösszefüggés alapján egyértelmű esetek mellett jövőbeni várakozásnak minősül minden olyan kijelentés, amely feltételes módot vagy a várakozásra, tervre, szándékra, lehetőségre, folytatásra utaló igét használ.

A tényleges eredmények, teljesítmények vagy események jelentős eltérését a hivatkozott kijelentésektől egyebek mellett az alábbiak okozhatják: (i) általános gazdasági feltételek, ezen belül kiemelten azok, amelyek az Allianz Csoport alaptevékenységét és piacait érintik; (ii) a pénzügyi piacok teljesítménye, beleértve a feltörekvő piacok teljesítményét, a volatilitást, likviditást és hiteleseményeket is; (iii) a biztosított káresemények gyakorisága és súlyossága, beleértve a természeti katasztrófákból eredő károkat és a kárköltségek alakulását is; (iv) halandósági és halálozási szintek és trendek; (v) perzisztenciaszintek; (vi) hitel-visszafizetési késedelmek mértéke; (vii) kamatlábak; (viii) devizaárfolyamok, közte az EUR/USD árfolyam; (ix) verseny mértékének változásai; (x) szabályozók változása, beleértve a monetáris konvergenciát és az Európai Monetáris Uniót is; (xi) központi bankok és/vagy külföldi kormányok politikájának változásai; (xii) felvásárlások, vállalati integráció hatása; (xiii) átszervezési intézkedések és (xiv) általános versenytényezők, minden esetben lokális, regionális, országos és/vagy globális szinten. Az ilyen tényezők közül többnek az előfordulása valószínűbb vagy határozottabb lehet terroristák tevékenysége és azok következményei eredményeképpen.

Az ebben a jelentésben tárgyaltak az Allianz SE által az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletéhez időről időre benyújtott tájékoztatásban leírt kockázatok és bizonytalanságok függvényében is változhatnak. A vállalat nem vállal frissítési kötelezettséget, felelősséget egyetlen jövőre vonatkozó kijelentéssel kapcsolatban sem.

Allianz Kockázati Barométer 2019 - Sajtóközlemény

Allianz Kockázati Barométer 2019 - Világtérkép infografika