Johannesburg/London/München/New York/Párizs/Sao Paolo/Szingapúr – 2021. január 19.: A COVID-19-hez kapcsolódó három kockázat vezeti a 2021-es, összességében tizedik Allianz Kockázati Barométer rangsorát; tükrözve azokat a lehetséges diszruptivitási- és káresemény-forgatókönyveket, amelyekkel a vállalatok a koronavírus-járvány nyomán szembesülnek. Az idei év fő üzleti kockázatai az üzletmenet megszakadása (1. hely 41%-os válaszadási aránnyal) és a világjárvány kitörése (2. hely 40%-os válaszadási aránnyal), amit szorosan követnek a harmadik helyen a kiberbiztonsági események (3. hely 40%-os válaszadási aránnyal). Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) világszintű üzleti kockázatokról szóló éves felmérése 92 ország és terület 2769 szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült.

„Az Allianz Kockázati Barométer 2021-et egyértelműen a COVID-19 kockázati hármasa uralja. Az üzletmenet megszakadása, a világjárvány és a kiberkockázatok egymással szorosan összefüggő tényezők, amelyek jól szemléltetik globalizált és kapcsolatok hálójával átszőtt világunk növekvő sérülékenységét” – fogalmazott Joachim Müller, az AGCS vezérigazgatója. „A koronavírus-járvány arra emlékeztet minket, hogy a vállalatok rendkívüli helyzetekre való felkészüléséhez és az ilyen helyzetek túléléséhez szükséges a kockázatkezelés és az üzletmenetfolytonosság-menedzsment továbbfejlesztése. Miközben a járvány továbbra sem engedi szorításából a világ országait, fel kell készülnünk rá, hogy gyakrabban fogunk olyan szélsőséges forgatókönyvekkel szembesülni, mint a globális méretű felhőleállások vagy kibertámadások, a klímaváltozás által előidézett természeti csapások vagy akár egy újabb járvány kitörése.”

A COVID-19-et kísérő válság továbbra is közvetlen fenyegetést jelent mind az egyének biztonsága, mind az üzleti élet tekintetében, így érthető, hogy a világjárvány kitörése miért végzett számos más kockázatot megelőzve a rangsor 2. helyén, tizenöt helyet ugorva előre. 2021-et megelőzően, az Allianz Kockázati Barométer tíz éves történetében ez az eddig egyértelműen alulbecsült kockázat sosem végzett a 16. helynél előrébb. 2021-ben azonban már ez az első számú kockázat tizenhat országban, és egyike a három vezető kockázati tényezőnek valamennyi kontinensen, illetve a tíz vezető kockázati tényező elemzésének alapjául szolgáló 38 országból 35-ben. Kivételt mindössze Japán, Dél-Korea és Ghána képez.

A piaci fejlemények (4. hely 19%-os válaszadási aránnyal) szintén előrébb lépett az Allianz Kockázati Barométer 2021-es rangsorában, tükrözve a fizetésképtelenségi ráta világjárványt követő növekedésének kockázatát. Az Euler Hermes szerint 2021-ben tömeges fizetésképtelenség várható. A kereskedelmi hitelek biztosítására szakosodott cég globális fizetésképtelenségi indexének csődmutatója a várakozások szerint 2021 végére sohasem látott magaslatokba, 35%-ra szökhet fel. A legnagyobb növekedés az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kínában és a legjelentősebb európai országokban várható. Ezen túlmenően a COVID-19 valószínűleg az innováció és a piaci zavarok időszakát hozza el, felgyorsítva a technológiák befogadását, siettetve a jelenlegi piaci szereplők és hagyományos iparágak hanyatlását, és elősegítve az új versenytársak megjelenését. A rangsorban számos helyet előre lépő kockázati tényezők továbbá a makroökonómiai fejlemények (8. hely, 13%-os válaszadási aránnyal), valamint a politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak (10. hely, 11%-os válaszadási aránnyal). Ezek előretörése nagyrészt szintén a koronavírus-járvány következménye. Az idei év felmérésének vesztesei a jogszabályi és szabályozási változások (5. hely, 19%-os válaszadási aránnyal), a természeti katasztrófák (6. hely, 17%-os válaszadási aránnyal), a tűzeset/robbanás (7. hely, 16%-os válaszadási aránnyal), valamint a klímaváltozás (9. hely, 13%-os válaszadási aránnyal), amelyek helyét egyértelműen a járvánnyal kapcsolatos aggodalmak vették át.

A legfőbb kockázatok Magyarországon

Magyarországon fej-fej mellett, megosztva végzett az első helyen a kiber incidensek és a járványhelyzet jelentette kockázatok, mindkettőt egyaránt a 108 válaszadó harminckét százaléka jelölte meg az első helyen. A 2020-as Kockázati Barométeren a válaszadók 42 százaléka által legfontosabb kockázatnak jelölt jogi és szabályozási környezet változásainak kockázata továbbra is jelentős maradt, de a járványhelyzet és a digitalizáció gyorsulását kihasználó kiberbiztonsági incidensek leszorították az első helyről. A top tízben eddig nem szerepelt a természeti katasztrófák jelentette kockázat, amely hazánkban a viharkárok, valamint az árvizek és földrengések által jelentett rizikófaktorokat fedi.

_{Forrás: Allianz Global Corporate & Speciality. Az adatok százalékos arányban fejezik ki azt, hogy a felmérést kitöltők milyen gyakran jelölték meg az adott kockázatot.} 

_{A felmérésben résztvevők száma: 108 fő Az összesített arány nem adja ki a 100 százalékot mivel a felmérés kérdéseinél több választ is meg lehetett jelölni}.

A világjárvány okozta diszruptivitás – most és a jövőben
A COVID-19-járvány kitörését megelőzően az üzletmenet megszakadása már hét alkalommal végzett az Allianz Kockázati Barométer élén, ahová most azután tér vissza, hogy 2020-ban a kiberbiztonsági események vették át az első helyet a kockázati tényezők között. A világjárvány rámutatott, hogy a rendkívüli, világméretű üzletmenet-megszakadási események bekövetkezte nemcsak elméleti, hanem nagyon is valóságos, bevételkiesést, a termelés, a működés és az ellátási láncok megszakadását okozó lehetőség. A válaszadók 59%-a 2021-re nézve a világjárványt nevezte meg az üzletmenet-megszakadások fő okaként, amit a kiberbiztonsági események (46%), a természeti katasztrófák, valamint a tűzesetek és robbanás követnek (utóbbi kettő 30-30%-os válaszadói aránnyal).

A járvány egy újabb elem az üzletmenet-megszakadási forgatókönyvek nem fizikai jellegű kárforrásainak (úgymint a kiberkockázatok és az áramszünetek) sorában. „A világjárvány következményei (a szélesebb körű digitalizáció, a távmunka terjedése, valamint a technológiára történő fokozottabb támaszkodás mind a vállalatok, mind a társadalom részéről) valószínűleg növelik az üzletmenet-megszakadás kockázatát az elkövetkező évekre nézve” – magyarázza Philip Belbo, az AGCS globális vagyonbiztosítási csoportjának szakértője. „Ugyanakkor a hagyományos fizikai kockázatok sem tűnnek el, ezeknek is muszáj a kockázatkezelés napirendjén maradniuk. Számos iparágban a természeti katasztrófák, a rendkívüli időjárási események vagy a tűz maradnak az üzletmenet-megszakadás fő okai, és változatlan marad az a trend is, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobbak a veszteségek.”

Az üzletmenet-megszakadással szembeni sérülékenység fokozódására adott válaszként számos vállalat törekszik rugalmasabb működés kialakítására és ellátási láncainak kockázatmentesítésére. Az Allianz Kockázati Barométer válaszadói szerint a vállalatok által alkalmazott legfőbb lépés az üzletmenetfolytonosság-menedzsment fejlesztése (62%), ezt követi az alternatív vagy többszörös beszállítói rendszer kialakítása (45%), digitális ellátási láncokba való befektetés (32%), valamint a beszállítók kiválasztásának és ellenőrzésének javítása (31%). Az AGCS szakértői szerint számos vállalat szembesült azzal, hogy terveit gyorsan felborította a járvány terjedésének üteme. Az üzletmenetfolytonosság-tervezésnek holisztikusabbnak, keresztfunkcionálisnak és dinamikusnak kell lennie, nyomon kell követnie és értékelnie kell a felmerülő vagy szélsőséges kárhelyzeteket, valamint folyamatos frissítést, tesztelést és a szervezeti stratégiába való beépítést igényel.

A kiberkockázatok felerősödése

Bár a kiberbiztonsági események a rangsor 3. helyére csúsztak vissza, ezeket a 2020-as felméréshez képest több válaszadó minősítette továbbra is kulcsfontosságú veszélynek, és számos országban, így Brazíliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Olaszországban, Japánban, Dél-Afrikában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban jelenleg is az első három legfőbb kockázati tényező között tartják számon. A digitalizáció egyre gyorsuló növekedése, és a járvány miatt szükségessé vált távoli munkavégzés szintén felerősítik az információtechnológiai sérülékenység mértékét. A karantén első hullámának csúcsán, 2020 áprilisában az FBI jelentése szerint 300%-kal nőtt meg csak a kiberbiztonsági események száma, míg a kiberbűnözés globális gazdasági költsége meghaladja az 1 billió dollár összeget, ami 50%-os növekedés a két évvel ezelőtti adathoz képest. „A máris egyre gyakoribb, zsarolóvírushoz köthető incidensek egyre nagyobb károkat okoznak, és mindinkább a nagyvállalatok ellen irányulnak kifinomult támadások és súlyos zsarolási követelések eredményeként”, mutat rá az AGCS legfrissebb, a kiberkockázati trendekről szóló felmérése.

„A COVID-19 megmutatta, milyen gyors alkalmazkodásra képesek a kiberbűnözők. A digitalizáció világjárvány által előidézett rohamos növekedése új behatolási lehetőségeket nyitott számukra, ami újabb és újabb kiberbiztonsági veszélyhelyzetek felmerülését jelenti” – fejtette ki Catharina Richter, az AGCS Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontjának globális igazgatója. „A támadók mindig újítanak; automatizált módon kutatják a biztonsági réseket, a gyengén védett routereket támadják, vagy akár ún. ’deepfake’ (vagyis mesterséges intelligencia segítségével módosított vagy hamisított, valódinak tűnő) médiatartalmakat használnak fel például zsarolásra. Ezzel együtt továbbra is erősödik az adatok és a magánélet védelmét célzó szabályozás, valamint nőnek az adatvédelmi incidensek miatti bírságok.”

Emelkedések és bukások

A makroökonómiai fejlemények a 8. helyen végzett, míg a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak (10. hely) első alkalommal került vissza az első tíz helyezett közé 2018 óta, ami jól mutatja, hogy a vállalatok kockázati kitettségének fő okát illetően a polgári zavargások, tüntetések és zendülések már a terrorizmussal vetekednek. Számos közelmúltbeli esemény, így a „Black Lives Matter” tiltakozások, a karanténellenes tüntetések és az Egyesült Államok elnökének megválasztása körüli zavargások mind számukat, mind léptéküket és időtartamukat tekintve kivételesek voltak. A COVID-19 járulékos társadalmi-gazdasági hatásainak halmozódásával további politikai és társadalmi nyugtalanság valószínűsíthető, és várhatóan számos európai és amerikai ország fog fokozott aktivitást tapasztalni 2021-ben és azt követően is.

A jogszabályi és szabályozási változások éves összehasonlításban a 3. helyről az 5. helyre esett vissza. „A világjárvány okozhatott némi késedelmet a szabályozási vonaton, de korántsem állította le vagy siklatta ki azt. Épp ellenkezőleg, 2021 a jogszabályalkotás és a szabályozási tevékenység tekintetében igen zsúfolt évnek ígérkezik, különösen az adatok és a fenntarthatóság területén” – jósolja Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. A természeti katasztrófák a 4. helyről a 6. helyre estek vissza, ami annak köszönhető, hogy bár a számos kisebb káresemény, például a futótüzek vagy a tornádók összesítve kiterjedt pusztítást és számottevő, biztosítással fedezett kárt okoztak 2020 folyamán, ez volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor egyetlen jelentős – például a 2017-es Harvey hurrikánhoz hasonló méretű – természeti katasztrófa sem történt.

A klímaváltozás szintén visszaesett, a 9. helyre. Ettől függetlenül a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége nem csökken, tekintve, hogy 2020 volt a valaha feljegyzett legforróbb év. „A védőoltási kampány megindulásával a klímaváltozás 2021-ben újra kiemelt jelentőségű témaként kerül vissza a tanács napirendjére” – ígéri Michael Bruch, az AGCS globális környezetvédelmi, társadalmi és irányítási területért felelős igazgatója. „Számos vállalatnak kell az üzleti tevékenységét úgy átalakítania, hogy megfeleljen egy alacsony széndioxid-kibocsátású világ elvárásainak – a kockázatkezelőknek pedig ezen átalakulás élén kell járniuk.”

Az Allianz Kockázati Barométer 2021 felmérés megállapításairól további információk találhatók itt:

• A 10 legnagyobb világszintű üzleti kockázat
• A teljes jelentés angol nyelven
• Országonkénti és ágazatonkénti eredmények
• Tekintse meg a 2021. év 10 legfőbb kockázati tényezőjéről szóló rövidfilmet!