Főbb szempontok

• A piacokat a monetáris, energetikai és kereskedelmi politikák alapvető elmozdulásai hajtják

• Azzal, hogy mind a részvények, mind a fix hozamok kemény időszakon mennek keresztül, sok befektető és piaci szereplő elkerülhetetlenül azt érzi, hogy nincs hová menekülni

• Az aktív és agilis többeszközös megközelítés segíthet a befektetőknek kiaknázni a jelentős többletteljesítménnyel rendelkező szegmenseket, még ilyen, korábban sohasem látott piaci körülmények közepette is.

Jelenleg egy olyan, egyedülálló piaci környezet látunk, amellyel kevés párhuzam vonható a pénzügyi történelemben. Nemcsak, hogy földindulásszerű irányváltást láthattunk az elmúlt hónapokban az energiaellátás geopolitikai, gazdasági és politikai vetületét tekintve, de a 2007-2008-as pénzügyi válság során indult, és a Covid miatt felgyorsult masszív monetáris támogatás nagyarányú és erőteljes mértékű visszafordulásának is a tanúi lehettünk.  

Most a jelenlegi és lehetséges jövőbeli piaci környezeteket nézzük meg, valamint megtárgyaljuk, hogy mi a legjobb módja annak, hogy az aktív többeszközös stratégia ilyen körülmények közepette hasznot hozzon.

Piaci kitekintés – nincs hova menekülni?

A turbulens piaci környezet gyakran eredményezhet olyan helyzeteket, amelyekben egyik vagy másik eszközosztály a kockázattal korrigált alapon nagyon jól teljesít. Például, 2000-ben és 2001-ben, nagyjából a tech buborék kipukkadásakor a részvények természetesen gyengén teljesítettek, de a kötvények jól mentek, magas Sharpe rátákat mutatva a teljes időszakban.

Azonban 2022-ben azt látjuk, hogy mind a részvények, mind a fix hozamok kemény időszakon mennek keresztül. Bár a részvények teljesítménye várható volt, a kötvénypiac iránya némelyeket meglepett – valóban, a számos US befektető által kedvelt „hagyományos” 60/40 arányú részvény/kötvény megosztás, és az európaiak által előnyben részesített 30/70-es portfólió katasztrofális hozamokat produkált ebben az időszakban, és a kockázati paritáson alapuló portfóliók is szenvedtek.

Lévén ez a szokatlan összefüggés a részvények és a fix hozamok között, sok befektető és piaci szereplő elkerülhetetlenül azt érzi, hogy nincs hová menekülnie.

Jelentős többletteljesítménnyel rendelkező szegmensek

De tényleg ez a helyzet? Ha kicsit mélyebbre ásunk, azt látjuk, hogy még ilyen, soha nem látott körülmények között is vannak szegmensek, ahol jelentős többletteljesítményt találunk. Valóban, például az áruk, az energiarészvények azt mutatják, hogy még mindig létezik lehetőség a portfólió megfelelő diverzifikálására, a részvények és a fix hozamok általános teljesítménye ellenére is.

A többletteljesítmény ezen szegletei a többeszközös stratégia alkalmazásával elérhető előnyöket demonstrálják; az eltérő kockázati profilú eszközosztályok – olyan eszközök, amelyek eltérően reagálnak a gazdaság alakulásának és a fő pénzügyi mutatók irányának függvényében – kombinálásával haszonra lehet szert tenni és magas, kockázattal korrigált hozam érhető el. 

Mielőtt közelebbről megvizsgálnánk a többeszközös megközelítés néhány gyakorlati példáját, érdemes visszatérni a jelenlegi piaci környezetre és különösen arra a kérdésre, hogy vajon a részvények és a kötvények között meglévő magas korreláció hosszabb távon is fennmarad-e, vagy ez egy anomália, amely hamarosan véget ér? 

A kép, amit látunk, vegyes. Az általunk tapasztalt monetáris politikai fordulat valódi sokkhatást jelent. Az, ami a pénzügyi válság idején kezdődött és a Covid idején még fokozódott is, most gyors kiigazításra kerül az emelkedő és potenciálisan ellenőrizhetetlen infláció megfékezése érdekében. Tehát a likviditás egyre inkább eltűnik a rendszerből és olcsó hitel egyre kisebb mértékben áll rendelkezésre. Ez nemcsak a kötvénypiacot érinti, hanem a részvényeket is, mivel a vállalatok számára egyre drágább a befektetést és a jövőbeli növekedést célzó hitelfelvétel. Ennek a sokknak a hatása még egy ideig velünk maradhat.

Ezen változások mellett lehetséges, hogy paradigmaváltás tanúi vagyunk. Az évtizedes növekedést mutató globális kereskedelmet követően a dolgok változásnak indultak. Most egy olyan jelenség felé tartunk, amelyet glokalizációnak hívnak – az ellátási láncok rövidülnek, a termelés a regionális szerkezet felé tart. Valójában ez a folyamat már az ukrajnai katonai konfliktus előtt elkezdődött az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi problémákkal, majd 2022-ben felgyorsult. A tőke és a munkaerő allokálása egyre kevésbé hatékony, a növekedési potenciál csökkent. És, ha ennek eredményeképp a vállalatok kevésbé férnek hozzá olcsó munkaerőhöz, az árak emelkedni fognak. Ezeket a folyamatokat valamelyest ellensúlyozhatja a termelékenység növekedése, például a robotizálás miatt, de az átfogó hatás még így is negatív és valószínűleg inflációs hatású. 

Ezzel egy időben az orosz invázió felhívta a figyelmet az energiatermelő képességekbe helyezett befektetések mértékének elégtelenségére – ezt a helyzetet az ukrajnai háború katalizálta, de már egy ideje látható volt. És emellett van egy olyan politikai irány, amely a zöld energia gyorsan növekvő felhasználásával jár. Ezen trendek együttesen azt eredményezik, hogy az olcsó energia korszaka, amelyet évtizedeken keresztül élveztünk, kihívás előtt állhat, legalábbis pillanatnyilag.

Hatékony diverzifikációs lehetőségek

A globalizáció és a drágább energia magasabb inflációt jelent. Amíg az infláció egyértelműen minden piaci szereplő számára gondot jelent, a többeszközös befektetők számára különös jelentőséggel bír, mivel nagymértékben meghatározza azt, hogy egy adott eszközosztály hogyan teljesít. Például látható, hogy magas inflációs várakozás mellett valószínűleg sokan előnyben részesítik az árupiaci befektetéseket.

Azonban az infláció előre jelzett pályája ugyanolyan fontos, mint annak valós mértéke. Például látható, hogy amikor az infláció magas, de várhatóan csökkenni fog, a befektetők már nem törekednek annyira az árupiacra. Ez a sorrendiség szempontjából kulcsfontosságú – tudni kell, hogy mikor lépjünk tovább egy adott eszközosztályról, jelen esetben az árupiacról, egy másikra, például kötvényekre.

Miként hat ez a többeszközös megközelítésre a gyakorlatban? Ez azt jelenti, hogy a piaci feltételektől függetlenül mindig van lehetőség hatékony diverzifikálásra – még az összességében nem jól teljesítő eszközosztályokon belül is lehetnek körülhatárolt lehetőségek. Valójában meggyőződésünk, hogy jelenleg az agilis többeszközös stratégia a megfelelő.

Az aktív többeszközös megközelítés előnyei

Az alábbi diagram a többeszközös portfólióra mutat egy példát, ez egy reprezentatív példa arra, hogy a többeszközös megközelítés hogyan működik a jelenleg tapasztalható piaci körülmények közepette.

Itt azt látjuk, hogy 2020. január óta jelentős változások történtek a portfólió allokációkban. A piaci kiigazítás, illetve a részvények és fix hozamok közötti magas korreláció idején a likviditás gyorsan növekedhet - ahogy ez meg is történt 2020. áprilisában a világjárvány kitörése miatt és 2022. elején, amikor a fix hozamok és a részvények alulteljesítésének lehetősége nyilvánvalóvá vált – és készen állhat a kockázati kitettség növelésére a megfelelő időben. Az ábrán az is látható, hogy a fix hozamú pozíció 2021. végén és 2022. elején jelentősen csökkent, a jegybanki politika irányváltására számítva. Az ilyen változások viszonylag könnyen előre láthatók, tehát a portfólió védekező pozíciót vett fel. 

De mi van a lehetőségekkel? Az árupiac 2021. második félévében és 2022. első félévében jól teljesített, tehát ebben az időszakban viszonylag magas kihelyezéseket látunk az árupiacon. E tekintetben kulcsfontosságú, hogy legyen mozgási szabadságunk a gyors lépések megtételére és hogy élhessünk a lehetőségekkel az ügyfelek számára. Az árupiac mellett a minta portfólió több alárendelt témát és speciális növekedési szegmenst is kihasználhatott volna 2022. első félévében, ilyen például a kiválasztott részvénypiacok Latin Amerikában, a CTA-khoz hasonló stratégiákat követő eszközök közötti trend, és, az év közepe felé, a kiválasztott részvénypiacok Ázsiában, amelyek jó lehetőséget kínáltak az abszolút teljesítmény-hozzájárulások létrehozására a többeszközös portfóliók számára.

Valóban, a kevésbé dinamikus és visszafogott stratégiai eszközallokációhoz képest az aktívan kezelt többeszközös megközelítés növelheti a piac ciklusa során a hozampotenciált és jelentős mértékben enyhítheti a lefelé mutató kockázatot, még akkor is, ha a veszteség lehetősége továbbra is fennáll és a siker nem garantált.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az aktív többeszközös stratégiák, megközelítések magasabb díjakkal járnak, mint a passzív megközelítések, és a többeszközös stratégiák általában alacsonyabb hozampotenciállal bírnak, mint a részvénystratégiák.

A többeszközös stratégiák esetén a kulcs az agilitás – az a képesség, hogy értelmezzük a piacot, készek és képesek legyünk rövid idő alatt megtenni a szükséges lépéseket.