A pénzügyi tudatosság pénzt takarít meg. Avagy: Annamaria Lusardi és Olivia Mitchell demográfiai kutatók szerint mindenki maga viseli pénzügyi tudatlansága árát. A pénzügyi kérdésekben kevésbé tájékozottak nagyobb valószínűséggel vesznek fel hitelt, kevesebb megtakarítással bírnak, és általában magasabb díjat fizetnek a pénzügyi termékekért. A pénzügyi válság óta számos kormány vezetett be nemzeti stratégiát állampolgárai gazdasági ismereteinek javítására. 2008 óta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) aktív szerepet vállal e téma nemzetközi szintű népszerűsítésében a Nemzetközi Pénzügyi Oktatási Hálózat (International Network on Financial Education) közreműködése által.
Azóta újra és újra felmerül a kérdés, hogy általánosságban miként lehet segíteni a pénzügyi tudatosságot. Mi a legjobb módja a hatékony pénzügyi programok kialakításának? Mi az az ideális életkor, amikor a gyermekek elkezdhetnek tanulni a pénzügyekről és hogyan folytatható ez felnőttkorban?
„A pénzügyi tudatosság az élet minden szakaszában fontos” - mondja Brigitte Miksa, az Allianz nemzetközi nyugdíj divíziójának vezetője. „Annak tükrében, hogy miként alakul demográfiai fejlődés és növekszik az államháztartási szigor szerte a világon, elengedhetetlen a pénzügyi öngondoskodás. Az a társadalom, amely nincs megfelelően felkészülve hosszú távú pénzügyi döntések meghozatalára, számos társadalmi probléma elé néz.”
Képesség a pénzügyi jólétet biztosító döntések meghozatalára
Ami a fiatalokat illeti, van bőven felzárkóznivalónk; ők azok, akik vajmi keveset tudnak a bankszámlákról, hitelkártyákról, kamatlábakról, megtakarításokról, kockázatról, és a jövedelmekről. Az OECD által 2014-ben készített PISA tanulmány volt az első, amely mélyebbre ásott a témában és jelentős tudáshiányt tárt fel. Átlagosan a megkérdezettek 15 százaléka nem tudott számot adni megfelelő pénzügyi alapismeretekről.
„Hihetetlen, hogy a fiatalok mennyire kevéssé vannak felkészülve a modern életre. Cselekednünk kell, semmi kétség efelől” - mondja Miksa. „Amint megismerik például a kamatlábak, vagy az egyes pénzügyi termékek, mint mondjuk a befektetési alapok és a biztosítások működését, fel tudják mérni a kockázatokat és a lehetőségeket, tájékozottak lesznek, és képesek lesznek olyan döntéseket hozni, amelyek pénzügyi jólétüket biztosítják.” Azonban rámutat arra is, hogy a PISA tanulmány mögött az sejlik, hogy a felnőttek pénzügyi tudatossága sem megfelelő. Korábbi OECD vizsgálatok szerint, szerte a világon, számos országban nagy még a fejlődési potenciál. Ezek a vizsgálatok arról is tanúskodnak, hogy különösen a nők esetében van még a pénzügyi ismeretek terén felzárkóznivaló.
A korai oktatási kezdeményezések nyújtanának megoldást?
A szakértők között van némi ellentmondás a tekintetben, hogy a kora életkori pénzügyi tudatosság hozzájárul-e a probléma megoldásához. Néhányan úgy vélekednek, hogy a kormányoknak, szabályozó hatóságoknak és a pénzügyi szektornak még sok tennivalója van a gyermekek és a fiatal felnőttek pénzügyi tudatosságra nevelése terén, mivel ez utóbbiak csak ily módon sajátíthatják el a megfelelő magatartási mintázatokat, mások szerint azonban ez a megközelítés a kezdetektől bukásra van ítélve.
Miksa a lényegre tér: „Mindannyian tudatában vagyunk, hogy nem mindig hozunk jó és helyes döntéseket. De alapvetően fontos, hogy az emberek kezébe megfelelő eszközöket adjunk annak érdekében, hogy körültekintő döntéseket hozhassanak pénzügyeikkel kapcsolatban.” Ez végső soron azt jelenti, hogy a gazdaság működésével kapcsolatos kérdések jobb megértése mindenki számára hasznos: az egyén, a társadalom, és a politikai-gazdasági közösség számára egyaránt.