Ép testben ép lélek
A sport és a mentális állapot kapcsolatát számos kutatás vizsgálta az elmúlt több mint 10 évben. A felmérések egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeres mozgás elősegíti a pszichés jóllétet: javítja az önbizalmat, az önbecsülést és a hangulatunkat, oldja a stresszt, a szorongást, a depressziót. Az edzés serkenti a vegyi anyagok, például az endorfinok, az endokannabinoidok és a dopamin termelődését, ezért utána energikusabbnak és boldogabbnak érezzük magunkat. Mindemellett fokozza a koncentrációt, valamint fejleszti a kreativitást és a memóriát is, így az ezekért felelős agyi terület, a hippokampusz idősödéssel együtt járó zsugorodását is meg lehet fékezni, sőt, akár visszafordítani. A fizikai aktivitás az alvás minőségét is javítja, arra azonban érdemes figyelni, hogy inkább reggel vagy délelőtt végezzük, mert ha este felpörgetjük a szervezetünket, az ellentétes hatást válthat ki.
A sport ezenfelül a szociális viselkedésünkre is pozitív hatással van: elősegíti például a jobb önkontrollt, az interperszonális kommunikációt és az összetartozás érzését. Érdekes, hogy a kutatások alapján a csapatsportokban résztvevő felnőttek egészségi állapota kedvezőbb volt, mint az egyéni sportot űzőké.
Élsportolók mentális felkészülése az olimpiára
A kutatások egyúttal arra is rámutattak, hogy az élsportolók fokozottabb pszichés szorongást tapasztalhatnak, ezért a mentális jóllét számukra is kulcsfontosságú sikertényező. Így van ezzel a háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok úszó, Késely Ajna és a paralimpiai bajnok atléta, Ekler Luca is, akik teljes erőbedobással készülnek a jövő nyári párizsi olimpia és paralimpiai játékokra.
„A mentális jóllét az egyik legfontosabb kulcsa mindennek, hiszen ez az önmagunkkal való kapcsolatunkra, az egészségünkre és az élet összes területére kihat. Ha a lélek nem működik jól, akkor a test sem, és ez fordítva is igaz. Éppen ezért én a mentális felkészülésemmel ugyanolyan erőbedobással és rutinszerűen foglalkozom, mint a fizikai edzésekkel. A napi szokásaim közé tartozik a meditáció, az érzéseim és a jelen tudatos megélése, az írás, a pszichoterápia, valamint a légzés- és a hangtálterápia” – hangsúlyozta Késely Ajna.
„Bár sokszor a végletekig hajtom magam, a mentális egészségem érdekében mindig a testi-lelki egyensúlyt keresem. Amikor úgy érzem, hogy sok a külső inger, a stressz, vagy lemerültem, akkor szeretek egyedül lenni, és mint egy kirakóst újra összerakom magam, darabról darabra” – tette hozzá Ekler Luca.
Mit érdemes sportolni, hogy kiegyensúlyozottak legyünk?
Minden mozgásforma jótékony hatással van az egészségünkre, akár sétálunk, táncolunk vagy intenzívebb sportot végzünk. A Sports Medicine Weekly szerint a legjobban például futással, úszással, csapatsportokkal és kerékpározással fejleszthetjük a mentális egészségünket. A lényeg azonban, hogy olyasmit válasszunk, amit élvezünk, ne akarjunk kényszeresen teljesíteni ebben is, és lehetőleg rendszeresen csináljuk. A WHO ajánlása szerint egy felnőttnek naponta legalább 20 perc mérsékelten intenzív vagy hetente 75 perc intenzív gyakorlat végzése javasolt.
Érdemes a fokozatosság elvét alkalmazni az edzésprogramban és kezdetben csak lassan, a képességeinknek, illetve a korábbi tapasztalatainknak megfelelően mozogni, majd időről időre fokozatosan növelni az időt és az intenzitást. Ha ugyanis túl gyorsan vagy intenzíven végezzük a gyakorlatokat, az növelheti a sérülések kockázatát. A legjobb, ha konzultálunk az orvosunkkal vagy egy egészségügyi szakemberrel és az egyéni igényeinknek leginkább megfelelő tervet alakítjuk ki.