Nem bánnánk a 4 napos munkahetet és 3 napos hétvégét – a „Generációról generációra” felmérésünk eredményei

Felborult a munka és magánéletünk egyensúlya a karanténidőszakban? Vagy épp ellenkezőleg, a koronavírusnak köszönhetően megtanultuk, hogyan osszuk be jól az időnket? Hogyan alakul a munka világa a jövőben? Vajon megmaradnak a mostani foglalkoztatási, munkavégzési formák, és továbbra is a megszokott időkeretben dolgozunk? Akárhogyan is alakul, egy biztos: a koronavírus-járvány egyebek mellett arra is megtanított minket, hogy mentális egészségünk érdekében törekednünk kell a munkánk és  magánéletünk közötti egyensúly megteremtésére. De miképpen vélekednek erről az egyes generációk? Külön tudták választani a munkát és magánéletet? Egyáltalán, mit gondolnak az egyes korosztályok az eddig megszokott munkamodellekről? Az Allianz Hungária ennek járt utána.

Munka vs. magánélet: merre billent a mérleg nyelve a home office-ban?

Korosztálytól függetlenül, a felmérésben résztvevők több mint fele, 56,2 százaléka szerint megfelelő szervezés, priorizálás kérdése, és remekül tud működni az otthoni munkavégzés, szerintük kis odafigyeléssel megtalálható és fenntartható az egyensúly. Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb a kép, ki mit gondol e foglalkoztatási forma munka és magánélet viszonyára gyakorolt hatásairól. Az Y-generáció tagjainak, azaz a ma húszas, harmincas éveikben járóknak sokkal jobban ment otthonról a munka: a korosztály válaszadóinak 48,3 százaléka vallotta azt, hogy minden másra több idejük jutott a home office alatt – ez a generáció választotta a legmagasabb arányban ezt a lehetőséget. A jelenleg negyvenes-ötvenes éveiket taposó X-generáció tagjainak borultak fel legjobban a napjai, ezt – saját bevallásuk szerint – a magánéletük is megsínylette. Érdekes módon, a legfiatalabb korosztályt képviselő Z-generáció válaszait leszűrve az derült ki a kérdőívből, hogy a ma legfeljebb 24 éves kitöltők között többeknek borult fel a napirendje, vagy nem éreztek változást, mint amennyien gördülékenyebben tudtak dolgozni otthonról.

Azok közül, akik a világjárvány miatt dolgozhattak otthonról, a legtöbben (17,3 százalék) arra a válaszra kattintottak a túlóra kapcsán, hogy ugyanakkor álltak neki a feladataiknak, mint mindig, és nagyjából akkor is fejezték be a munkát, mint régebben. 14,2 százalékuk szerint a túlóra nem attól függ, hogy honnan dolgozik az ember, ha sok a munka, akkor a munkahelyi íróasztalánál is ugyanúgy „ottfelejti” magát, mint az otthoni dolgozósarokban. 11,7 százalék vallotta azt, hogy többet dolgozott, hiszen például az ingázásra fordított időt is munkával töltötte. Ennél kicsit kevesebben (10,8 százalék) mondták azt, hogy az első időszakban volt jellemzőbb, hogy tovább és többet dolgoztak, de utána megtanulták jól beosztani az idejüket. A többi résztvevőnek nem volt lehetősége az otthoni munkavégzésre.

Egyedül nem megy

A kutatásban résztvevők 54,4 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltatója mintha fel sem fogta volna, mekkorát fordult a világ, minden ugyanúgy ment tovább, mint a járvány előtt, azaz munkahelyükön nem tapasztaltak olyan intézkedéseket, szabályokat, amelyek támogatták volna a munka, magánélet egyensúlyára és a mentális egészségük megőrzésére irányuló törekvéseikben. Az Allianz Hungáriánál tudjuk, hogy ennek biztosítása rendkívül fontos az olyan hektikus időkben, mint egy világjárvány. 

 „A pandémia kitörése után végzett belső munkavállalói felmérésünk adatai szerint munkatársaink 75 százaléka legalább 3 napot a járványhelyzet után is szívesen dolgozna otthonról. Szintén 75 százalékuk azt válaszolta, hogy az otthoni munkavégzésnek köszönhetően kevésbé stresszes. Ennek elsődleges előnyei közé sorolták például a rugalmasságot, az ingázással megtakarított időt, így a munka-magánélet egyensúlyának javulását, valamint a hatékonyabb munkavégzést. Az eredmények összegzése és munkavállóink további visszajelzései alapján ősztől indítjuk el a New Work Model, azaz az „új munkamodell” pilot verzióját. Ez tulajdonképpen egy hibrid munkavégzési forma, amelynek a fókuszában az áll, hogy a kollégáknak továbbra is lehetőségük legyen 50-60 százalék arányban távolról, otthonról dolgozni. Az „új munkamodell” nemcsak a munkavégzés módját érinti majd, hanem a szervezeti és működési folyamatainkat is. A járványidőszakban az első számú szempont ügyfeleink és munkatársak egészségének védelme volt, most pedig a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának kialakítása a célunk. Az irodában való munkavégzés jelenleg önkéntes alapon működik, a kollégák döntése, hogy honnan látják el a feladataikat. A nyár folyamán számos közösségépítő programmal segítjük a személyes kollaboráció élénkülését, valamint előadásokkal, tréningekkel készülünk a hibrid munkavégzés gördülékeny bevezetésére.– mondta a kérdőív eredményei kapcsán Nikovics Éva, az Allianz Hungária Zrt. HR igazgatója.

8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés

A felmérésben résztvevők többsége (46,8 százalék) érzi úgy kortól függetlenül, hogy az örökzöld Beatrice-sláger az ideális munkanapról szól, azaz bemegy a munkahelyére reggel, majd a munkaidő leteltével már csak magával, a családjával és a barátaival foglalkozik. Valamivel kevesebb kitöltő (41,4 százalék) számára lenne az az optimális, hogy miután felkel és ellátta az otthoni teendőket, nekiáll dolgozni, és napközben maga osztja be az idejét. Csupán 11,8 százalék szeretne a maga ura lenni, és akkor dolgozni, amikor akar, mert nem viseli jól, ha keretek közé van szorítva. A kitöltők közel fele (48,9 százalék) nem bánná, ha a jövőben megvalósulna a 4 napos munkahét és 3 napos hétvége kombinációja, 62,2 százalékuk szerint pedig 10 év múlva a mostanában egyre gyakoribbá váló hibrid módszer lesz a nyerő: felváltva dolgozunk a lakásunkból és a munkahelyünkről. A heti ötnapos és napi nyolcórás munkarend támogatottsága az X-generáció tagjai között a legnagyobb: 58,7 százalékuk szerint fogunk ezen időbeosztás alapján dolgozni a jövőben is. A felmérésben résztvevő legfiatalabb korosztályok, azaz a Z- és Y-generáció tagjai vélik úgy, hogy a rugalmas munkaidő-beosztásé a jövő. A két korosztály együtt a válaszok 44,8 százalékában mondta azt, hogy 10 év múlva mindenki akkor fog dolgozni, amikor neki a legkényelmesebb.

A kutatásról:

Az Allianz Hungária a magyarok munka és magánélet viszonyáról alkotott véleményére vonatkozó online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2021. június 7. és 14. között zajlott, a Typeform.com felületén. A kutatásban résztvevők generációk szerinti megoszlása a következő volt: Baby boomer (1946-1964 között születettek) 19,2 százalék, X-generáció (1965-1980 között születettek) 42,1 százalék, Y-generáció (1981-1996 között születettek) 31 százalék, Z-generáció (1997-2012 között születettek) 7,7 százalék.