Közös célok

 

 

 

Milyen előképzettséggel fogtál bele a képzésbe?

Lengyel Zsófia

Kommunikáció és média szak, elektronikusmédia-szakirányon végeztem.

Magyar Adrián

1998-ban végeztem a Testnevelési Egyetemen, mint sportmenedzser (Bsc), 20162018-ban Corvinus-TE közös képzésében sportmenedzser (Msc), majd idén június 24-én a karate edző BA-szakon szereztem diplomát.

Nyírfás Rebeka

2016-ban gyógypedagógusként végeztem, és az egyetemmel párhuzamosan 2013-ban a Testnevelési Egyetem szinkronúszó edző képzését is megcsináltam. Az egyetem elvégzése után több mint két évig dolgoztam a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskolában, ahol a tornaórák tartása mellett úszást is oktattam különböző, értelmileg akadályozott, autizmussal élő, mozgáskorlátozott gyermekek, fiatalok részére. Több versenyre is felkészítettem a tanulókat (atlétika,úszás, floorball) és sportszakköröket is tartottam részükre. 

Milyen területen hasznosítod/fogod hasznosítani a képzésen megszerzett tudást?

Lengyel Zsófia

Jelenlegi munkámban esélyegyenlőségi önkormányzati referensként Székesfehérváron, illetve volt válogatott látássérült parasportolóként a látássérült utánpótlás sportolók felkutatásában, támogatásában. Emellett edzői ambícióim is vannak.

Magyar Adrián

Jelenleg testnevelő tanárként dolgozom a csepeli Szabóky Adolf Általános és Szakképző Iskolában, ahol a tanulók zöme hátrányos helyzetű ill. sajátos nevelés igényű (SNI), és karatét oktatok 2015-óta fogyatékossággal élő sportolóknak elsősorban kerekesszékeseknek és értelmi akadályozottaknak.

Nyírfás Rebeka

Már a Bárcziban megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha a szinkronúszást – mint sportágat – is ki lehetne nyitni, inkluzívvá lehetne tenni a fogyatékossággal élők számára. Nagyon megörültem, amikor megláttam, hogy indul egy ilyen szakirány, mert megláttam azt a lehetőséget, ami megadná az alapot ahhoz, hogy ténylegesen belefogjak az elképzelésem megvalósításába. Ezen a területen szeretném leginkább hasznosítani az itt tanultakat. A szakdolgozatomat is ebben a témában írtam, azonban a gyakorlati megvalósítás egyelőre kisebb akadályokba ütközött. Felkerestem több egyesületet, alapítványt, mennyire nyitottak egy új sportágra az akadályozott, fogyatékossággal élő személyek részére.

Van bármilyen személyes kötődésed a parasporthoz? Mi motivált arra, hogy elvégezd az Inkluzív sportoktatói képzést? Amennyiben volt, melyik volt az a pillanat, amikor eldöntötted, hogy te fogyatékkal élő emberekkel szeretnél foglalkozni?

Lengyel Zsófia

Hatévnyi válogatott verseny parasportolói múlt (négy év paratriatlon, két év parakerékpár) motivált. Amikor 2018-ban befejeztem válogatott státuszomat szembe jött velem a képzés lehetősége, és egy új ajtónak, kihívásnak tartottam, így mindenképpen szerettem volna belevágni, hogy szakmai téren is tudjam magamat képezni.

Magyar Adrián

Korábban MMK-s (megváltozott munkaképességű) dolgozókkal foglalkoztam. 2015-ben részt vettem egy előadáson, ami parakarate oktatási módszereket mutatott be több fogyatékossági ágban. Ez a találkozás meghatározó volt életemben, attól a pillanattól kezdve elkezdtem bekapcsolódni a fogyatékossággal élők karate oktatásába. A foglalkozások a XX. kerületi Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény diák sportkörében voltak. Tevékenységünk az eltelt évek alatt szerteágazóbbá vált, idővel túlnőtt az iskola lehetőségein. 2017-ben megalakítottuk az I Karate Hungary Sportegyesületet, megfelelő keretet biztosítva ezzel edzői munkánknak, versenyeztetésnek és versenyek szervezésének egyaránt. Több hazai és külföldi versenyen vettünk részt, itthon rendeztünk néhány karate versenyt kizárólag fogyatékossággal élő sportolók részére. Emellett 2018-óta segítséget nyújtunk a Magyar Karate Szakszövetség éves Magyar Bajnokság parakarate-versenyszámainak lebonyolításában. 2018-ban egyesületünk megrendezte a II. I Karate Global Interkontinentális bajnokságot 13 ország 188 sportolójának részvételével.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás abban, ha fogyatékkal élőkkel dolgozol?

Lengyel Zsófia

A legnehezebb azonosulni egy fogyatékossággal élővel. Lehetünk empatikusak, szociálisan érzékenyek, de épként sosem fogjuk tudni beleképzelni magunkat az ő helyzetükbe, életükbe, mindennapjaikba, esetleges küzdelmeikbe. Ha valaki fogyatékossággal élőkkel szeretne foglalkozni, ezen „szakadék” legyőzésére kell törekednie a legnagyobb empátiával és toleranciával. Illetve, alap dolognak gondolom, hogy a szakember – akárcsak egy napra – is tapasztalja meg, milyen az adott fogyatékos személy helyében lenni. Kerekesszékben ülni, bekötött szemmel, látás nélkül élni. Ha versenysportolóról van szó, nagyon fontos a helyes, őszinte kommunikáció és a nagyobb érzelmek kezelése, emellett az egyenrangúság fenntartása.

Magyar Adrián

Az egyik kihívás, hogy a sport adaptációja állapottól függően személyre szabottan történjen oly módon, hogy a benne résztvevőknek sikerélménye hosszú távon biztosítható legyen. Az nem történhet meg, hogy bárki is elutasításra kerüljön mert nem tudunk vele foglalkozni. A másik, hogy a sportban tevékenykedő edzők és oktatók, ne a körülmények megteremtésére fordítsák idejük nagy részét, hanem a valós foglalkozásokra.

Nyírfás Rebeka

A legnagyobb kihívás véleményem szerint az, hogy mindenki számára megtaláljuk azt a motivációs bázist, amellyel élvezetessé és érdekessé lehet tenni a mozgást, a sportolást. Sok gyermeket a szüleik is nagyon féltenek az esetleges sérülésektől pusztán a jó szándéktól vezérelve, de épp ezzel fosztják meg fosztják meg őket a szabad játék és mozgás örömétől. Nekik meg kell tanítani az óvodában, iskolában, sportfoglalkozáson, hogy hogyan lehet biztonságosan, de mégis szabadon mozogni, hogy miként élvezzék azt, hogy elfáradnak.

Mit gondolsz a parasport jelenlegi helyzetéről itthon, illetve globálisan?

Lengyel Zsófia

A mozgalom elfogadása nagyon sokat fejlődik mind a többségi társadalomban, mind a médiában is, köszönhetően a népszerűsítésének. Külföldön egyes országokban ebben már előrébb járnak, épp úgy, mint a parasportolók felkészítésében, versenyeztetésében, sőt beszélhetünk akár a paralimpia, mint a mi olimpiánk elfogadottságáról is. Hazánkban is láthatóak a fejlődés pozitív jelei, a képzés elindítása is egyfajta visszaigazolás erre.

Magyar Adrián

Elsősorban a hazai parakaratéra van rálátásom, innen származnak a tapasztalataim. A sportág nem paralimpiai versenyszám, ennek ellenére elit sportolóink részére a Magyar Karate Szakszövetség a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatásával lehetőséget biztosít világ- és Európa bajnokságokon való részvételre, ahonnan a magyar sportolók érmekkel tértek haza. Emellett a hazai para karatéban a csupán szabadidős sporttevékenységet folytatók létszáma is jelentős. Hazai és nemzetközi szinten itt is jó eredményeket érünk el az IKF (Inclusive Karate Federation) rendezvényein. Ezek a megmozdulások szinte mindig önszerveződő események, ahol a részvétel sikere elképzelhetetlen a szülők és családtagok rendszeres jelenléte és segítsége nélkül. Annak ellenére, hogy a részvétel egy ilyen eseményen jelentős anyagi teher, a hazai sportolók mindig jelentős létszámban indulnak rajtuk, a versenyek mellett pedig sportolóink sok kulturális eseményen keresztül ingergazdag élményekhez jutnak.

Nyírfás Rebeka

Jelenleg hazánkban úgy látom, a parasportok egyre nagyobb figyelmet és teret kapnak, azonban még mindig sok sportág, és sok edző elzárkózik a nehezebben kezelhető, több odafigyelést igénylő gyermekektől. A szinkronúszásból tudok is példát hozni: nemzetközi szinten számos egyesület és edző vállalta fel, hogy adaptálja a sportágat Down-szindrómával, illetve mozgáskorlátozottsággal élő fiatalok számára. Ennek a folyamatnak az egyik jelentős állomása épp bontakozott ki: a 2019-es szinkronúszó világkupa hazai döntőjén  (Fina Artistic Swimming World Series Super Final, Budapest 2018), a világbajnok Giorgio Minissini a versenyt követő gálán egy páros gyakorlatot adott elő a Down- szindrómával élő Arianna Sacripante-val. Szép pillanat volt, és azoknak, akik ismerik a hátterét szinte történelmi.  Itthon maga a sportág is kevésbé ismert, így nem egyszerű vállalkozás ezen sportág szépségeinek, fejlesztő hatásainak be- illetve megmutatása a fogyatékossággal élők, illetve az őket támogatók számára.

Mi volt rád legnagyobb hatással a képzésen tanultak közül?

Lengyel Zsófia

Fogyatékossággal élő személyként kipróbálhattam olyan sportágakat, melyekre látássérültként eddig nem volt lehetőségem, többek között a röplabdát és a teniszt. Egy nagyon befogadó, empatikus és akadálymentes szemlélettel rendelkező csoporttal és csoportvezetővel találkoztam a képzés folyamán.

Magyar Adrián

A korai felismerés fontossága illetve a megfelelő időben történő beavatkozás és segítségnyújtás, amivel jelentősen javítható a fogyatékossággal élő és családjának életminősége.

Nyírfás Rebeka

A legnagyobb hatást egyrészt a résztvevők rendkívüli motivációja jelentette. Felismerték, milyen jelentősége van a sportnak az átlagostól eltérő személyek társadalmi befogadásában és, hogy szükséges a velük való foglalkozás megkezdéséhez egy olyan elméleti háttér, amellyel megvalósítható a parasportolók biztonságos sportolása. A tanultak közül pedig a rendkívüli szaktudás, amellyel a fogyatékossággal élő sportolók edzésterveit készítik, és az a felismerés, hogyaz egyes apró részletekre milyen nagy hangsúlyt kell fektetni.

Mennyire tartod naprakésznek, modernnek a képzést?

Lengyel Zsófia

Mindenképpen naprakész, ugyanakkor a képzés felépítésében, struktúrájában lennének észrevételeim, melyekkel könnyebben, kategorikusabban, átláthatóbb mód adódna a különböző fogyatékossági kategóriák bemutatására, megismertetésére.

Magyar Adrián

Teljes mértékben naprakész. Az előadók mindegyike aktív kapcsolatban volt a ’’fogyatékos üggyel’’ akár az oktatás elméleti, akár a gyakorlati oldalát nézem. A fogyatékos sportnak szinte minden szegmensébe bepillantást nyertünk.

Nyírfás Rebeka

A képzés megfelelően naprakész azon sportágakat tekintve, amelyek már régóta foglalkoznak parasportolókkal. A képzést véleményem szerint be kellene építeni az edzőképzésbe és bizonyos részeit a gyógypedagógus képzésbe is.

A felhasznált képek illusztrációk.