Az Európai Unióban a szén-dioxid-termelés 12 százalékáért az autók a
felelősek. Kézenfekvő megoldás lenne az, hogy a belsőégésű motorokról
elektromos meghajtásra álljunk át. Előrejelzések szerint 2040-re a világ
teljes járműállományának egyharmada, mintegy 559 millió autó elektromos
meghajtású lesz. Épp ezért ma már fontos témának számít az elektromos
közlekedés, vagy az okosvárosok témaköre, hiszen ezek hosszú távon
megoldást jelenthetnek számos problémára a fent említettek közül.
Persze
az is látható, hogy az áram a legtöbb esetben nem éppen környezetbarát
módon kerül előállításra, de ezen lehet változtatni (mondjuk ahogy a
Norvégok csinálják, náluk az áram közel 90%-ban megújuló forrásból
származik). Ennél is pozitívabb az elektromos járművek hatása a
környezetre: csöndesek, nem rontják a levegőt, nincs szükségük a
belsőégésű motorokhoz nélkülözhetetlen motorolajokra (tehát a korábban
megszokott fáradt olaj sincs), valamint a lítium akkumulátorok
újrahasznosíthatósága is folyamatosan fejlődik.
Többek között ennek
is köszönhető, hogy egyre több városban vezetnek be elektromos
buszokat, az autók mellett pedig egyre több elektromos motorkerékpár is
elérhető. Itthon számos kedvezmény jár egy elektromos autó mellé (anyagi
támogatás, zöld rendszám); Ausztriában adott esetben nagyobb sebességet
engedélyeznek nekik hagyományos társaiknál; Dubrovnikban pedig már csak
elektromos taxikat engednek be a városba. 2030-tól már csak elektromos
autókat helyeznek üzembe Párizsban, Hollandiában pedig már árulni sem
lehet majd belsőégésű motorral felszerelt autókat. 2020-tól Oxfordban
már csak elektromos járművekkel lehet majd közlekedni.