Árfolyamok, hozamok, TKM

Egy évvel ezelőtt azzal zártuk a 2022. évi piaci áttekintésünket, hogy bizakodva és nagy várakozással tekintünk az elkövetkező időszakra, hiszen tudjuk: a visszatérő válságok hol hosszabb, hol rövidebb időre megtörik ugyan a piacok növekvő lendületét, azonban a nyugdíjpénztári befektetés eredményét minden esetben hosszú távon érdemes vizsgálni, nem csak egy pillanatképet kiragadva. Nem tévedtünk.

A csalódást keltő évek után 2023-ban a hazai nyugdíjpénztárak tagjai elégedettséggel tekinthettek az emelkedést mutató befektetési portfólióikra. A türelem a pénzügyi piacokon újra bebizonyította értékét, mert a korábbi viharok után a nap ismét kisütött, külön jutalmat nyújtva azoknak a befektetőknek, akik kitartottak a nehéz időszakokban. Ez a pozitív változás a piacokon azoknak a nyugdíjpénztári befektetőknek különösen értékes, akik állhatatosan ragaszkodtak hosszú távú céljaikhoz, ezzel kiérdemelve a „napsütés melegét”.

De mit is értünk a „napsütés” alatt, amikor 2023 gazdasági eseményeire tekintünk vissza?

Habár a múlt év is tartogatott a világ minden táján számos izgalmat, a fejlett világban mégis csökkenő, míg Magyarországon az év közepén csúcsosodó, majd a végén csökkenő infláció új lendületet adott a befektetési piacoknak.

Ennek legnagyobb nyertesei éppen azok az állami és vállalati kötvények, amelyek leginkább ki voltak téve az infláció okozta hozamnövekedés és a következtében kialakult árfolyamlehajtó hatásnak. Működését leginkább egy mérleghinta szemlélteti: amikor az egyik oldalon a kötvény hozama emelkedni kezd, akkor a másik oldal ereszkedik, vagyis csökken a kötvény piaci árfolyama. Ezen folyamat hatására a 2023 előtti években a kötvényhozamok egyre csak nőttek, míg az árfolyamok törvényszerűen a mélybe zuhantak.

Szerencsére világunk gazdaságának mérleghintája folyamatosan keresi az egyensúlyt, és ahogy 2023-ban a piaci viszonyok normalizálódásával a kötvényhozamok elindultak lefelé (a mérleghinta egyik oldala), úgy a kötvényárfolyamok felfelé (másik oldal). Ezt a mozgást mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a magyar államkötvényeket modellező CMAX-index csaknem 25,5% hozamot ért el, és 2023 végével már jelentősen megközelítette a korábbi csúcsokat, ezzel nagyban visszaadott a 2022-es veszteségekből.

Nemcsak a kötvényekben tapasztalhattunk átlag feletti hozamokat, de ott voltak a részvénypiacok, amelyek még ennél is jobb teljesítményt tudtak felmutatni, folytatva felépülésüket a 2022-es zuhanásból. Még annak ellenére is, hogy olyan kihívásokkal kellett megküzdeniük, mint az infláció miatti aggodalmak, az emelkedő kamatlábak, a regionális bankválság (SVB-csőd) és a globális geopolitikai feszültségek fokozódása.

Az USA gazdasága ellenállónak bizonyult, és elkezdődött a tőzsdék stabil emelkedése, amelynek eredményeként az S&P 500 index 24,2% nyereséget ért el. De nem sokkal maradt le Európa sem, hiszen a német DAX-index 21%-kal tudott  feljebb kerülni ugyanebben az időszakban.

Hazánkban az elhúzódó és rekordmagas infláció ellenére is nagyot növekedtek a magyar részvénypiacok, ennek köszönhetően a BUX index 38,4% növekedést mutatott fel az elmúlt évben, ezzel új mindenkori csúcsra repítve az indexet. Ez betudható egyrészt a korábbi mélypontokról történő korrigálásnak, másrészt a kamatlábak csökkenésének, hiszen az MNB az enyhülő infláció hatására elkezdte a kamatcsökkentést, aminek további pozitív hatását remélhetőleg 2024-ben is érezhetjük.

Összegezve az elmúlt évet: kijelenthető, hogy azoknak a befektetőknek a kitartása busásan megtérült 2023-ban, akik a viszontagságok ellenére is megtartották nyugdíj-megtakarításukat, sőt folytatták annak felhalmozását. Ők megtapasztalhatták az újra növekvő kötvény- és részvényárfolyamok áldásos hatását, amelyhez pluszban hozzáadhat a befizetések után járó 20% adóvisszatérítés.

Bizakodva tekintünk az előttünk álló 2024-es évre. Bízunk abban, hogy az a lendület, amelyik végigkísérte az elmúlt egy év szárnyalását, kitart a következő évre is.

Mit jelent a Teljes Költség Mutató (TKM_NYP)?

A TKM_NYP egy adott pénztári befektetési portfólió várható éves költsége egy meghatározott futamidőre, egyetlen százalékos összegben meghatározva.

Mire jó a TKM_NYP?

A TKM_NYP értékének meghatározása lehetővé teszi pénztári szektoron belüli, valamint a nyugdíjpénztárak mellett a hosszútávú, nyugdíjcélú biztosítási termékek költségeinek összehasonlítását, azaz megmutatja, hogy az adott megtakarítás mennyire drága.

FONTOS!

A pénztártagság egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét egyéni számla költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM_NYP értékektől.

A számítás nem veszi figyelembe az egyedi, pénztártagtól függő jellemzőket, így például a típuspéldától elérő befizetéseket és tagság időtartamot, a portfólióváltást, az adó-visszatérítés összegét, illetve az időközi kifizetéseket, és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket sem.

Felhívjuk tisztelt Pénztártagjaink figyelmét arra, hogy a pénztári termékek kiválasztásánál a TKM_NYP mértékének összehasonlítása mellett egyéb szempontok mérlegelése is szükséges! 

A befektetési döntés meghozásakor fontos figyelembe venni olyan egyéb szempontokat, mint pl.:

-          a Pénztár hosszú távú stabilitása

-          éves, átlagos 10 ill. 15 éves hozamráta adatok, melyek megtalálhatók a Magyar Nemzeti Bank honlapján

-          befektetési portfólió összetétele, kockázata

Pénztárunk hozammutatóit itt tekintheti meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak TKM_NYP összehasonlítható adatai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Bank honlapján.

Jó, ha tudjuk, hogy a TKM_NYP értéke nem csak a Pénztár részéről felmerült költségeket tartalmazza, hanem a mögöttes vagyonkezelési és letétkezelési költségeket is.

Ez azért fontos, mert ha a közzétett eszközalapok nettó hozamaiból egyszerűen levonjuk a TKM_NYP értékét, akkor tévesen kétszer vonjuk le ezeket a mögöttes költségeket.

A Pénztárak ugyanis már a vagyonkezelési és letétkezelési költségek levonása utáni nettó hozamot hozzák nyilvánosságra.

Hogyan számítjuk ki a TKM_NYP értékét?

A nyugdíjpénztári TKM_NYP az MNB ajánlása szerint portfóliónként került meghatározásra (az ajánlás teljes szövege megtekinthető itt).

A számítás az alábbi típuspéldában feltételezett paraméterekkel történik:

-          10, 20 illetve 30 évi felhalmozási időszak

-          tagdíj: 25 000 Ft összegű, havi rendszerességgel teljesített befizetés (évi 300 000 Ft)

-          a tag a felhalmozási időszakban nem vált portfóliót (Pénztárunknál a portfólióváltás ingyenes)

-          szolgáltatás típusa: egyösszegű nyugdíjszolgáltatás

A TKM_NYP költségszámítás értékei az alábbiakat tartalmazzák:

-          belépési díj (Pénztárunknál a belépés díjmentes)

-          a tagdíj működési és likviditási tartalékra kerülő része

-          befektetés értékét csökkentő költségek, például: vagyonkezelői díjak, saját vagyonkezelés után felszámított költségek, letétkezelői díjak, brókeri jutalékok stb.

-          közvetett befektetési költségek: az adott portfólióban megtalálható befektetési alapok költségei (pl. alapkezelési díj)

-          az egyösszegű nyugdíjcélú szolgáltatás kifizetésével kapcsolatos költségek

Az Allianz Hungária Egészség- és Önsegélyező Pénztár befektetési politikája - az egészségpénztári jogszabályok és az egészségpénztári üzletmenet sajátosságaiból kiindulva - kerüli a kockázatos befektetési formákat.

Az egészségpénztárak nem alkalmazhatnak sem választható portfoliós rendszert, sem elszámolóegységes nyilvántartást.

Az egészségpénztári vagyonkezelés célja minimális kockázatok mellett, inflációt meghaladó hozam biztosítása a tagság számára.

Ennek a befektetési stratégiának alapja, hogy az egészségpénztárba befizetett tagdíjak sokkal hamarabb és nagyobb gyakorísággal kerülnek felhasználásra, vagyis nem egy hosszú távú megtakarításról beszélhetünk, mint amilyen az önkéntes nyugdíjpénztári öngondoskodás.

A fentiekből következik, hogy a pénztárak felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank az egészségpénztárak vonatkozásában nem tesz közzé összehasonlításra alkalmas hozamráta adatokat internetes honlapján.