Néhány év alatt a városi közlekedés egyik leglátványosabban terjedő eszközévé vált az elektromos roller. Az Allianz Hungária kutatása¹ szerint már a 18 és 69 év közötti magyar internetezők 8 százaléka használ ilyen kétkerekűt, miközben a fiatalok és a budapestiek körében ennél is népszerűbb ez a közlekedési forma. 2024. július 16-tól kötelező felelősségbiztosítást kell kötni azokra az eszközökre, amelyek tervezett végsebessége meghaladja a 25 km/h-t, a 25 kg-ot elérő saját tömegű eszközök esetében pedig már azokra is, amelyek legalább 14 km/h-val képesek haladni.

Károk felelős nélkül: gyakori, hogy nem azonosítható az okozó

Noha az Allianz Hungária kárrendezési tapasztalatai arról árulkodnak, hogy a rolleres károk aránya továbbra is alacsony az összes káreseményen belül, a kategórián belül jól kivehető mintázatok rajzolódnak ki. Az nem meglepő, hogy a bejelentett esetek többsége Budapesthez köthető, az talán már annál inkább, hogy a károk döntő része parkoló autókban keletkezik, közlekedő járművekben kisebb arányban okoznak sérülést.

A leggyakoribb hibának az elsőbbség meg nem adása számít a rolleres baleseteknél a biztosító adatai alapján, ezt követi az oldalirányú ütközés, valamint a rosszul leparkolt vagy feldőlő roller által okozott kár. 

A legmeghökkentőbb adat azonban egyértelműen az, hogy minden ötödik esetben a károkozó ismeretlen marad és a vizsgált károk 89 százalékát bérelt e-rollerekkel okozzák. Utóbbi egyértelműen arra utal, hogy a közlekedők sokan kevésbé óvatosak azokkal az eszközökkel, amelyek nincsenek a saját tulajdonukban, hanem csak átmeneti időre bérlik őket. Az Allianz Hungária szakemberei gyakran futnak bele abba a problémába, hogy a károkozók nincsenek tisztában a teendőikkel baleset esetén – azzal együtt sem, hogy a bérbeadó cégek erről előzetesen tájékoztatják őket.

A szabályok ismerete mellett a felelősségbiztosítás is kulcstényező 

A biztosító már említett felmérése szerint a kockázatos szokások sem ritkák: az alternatív közlekedési eszközöket használók 13 százaléka alkoholfogyasztás után is használja a járművét, és ez az arány az elektromos rolleresek körében még magasabb. Ráadásul  az elektromos rolleresek jelentős része még mindig fejvédő nélkül pattan két kerékre, ez pedig a traumatológiai esetekben is rendre megmutatkozik. 

Az Országos Mentőszolgálat adatai szerint idén január 1-jétől május 22-ig 745 felnőtt és 449 gyermek sérült meg elektromos rolleres balesetben. Különösen a gyermekeknél nagy az emelkedés, mert a tavalyi év azonos időszakában náluk még 257 volt ez a szám (felnőtteknél 603).²

Bár az Allianzhoz bejelentett káresetek között a személyi sérüléssel járó esetek aránya alacsony, ezek következményei jellemzően jóval súlyosabbak, és a kártérítési igények akár tízmilliós nagyságrendet is elérhetnek. Eközben az esetek túlnyomó többségében – mintegy 95 százalékban – járművekben keletkezik kár, ahol az egyes károk összege jellemzően néhány tízezer forinttól a több milliós nagyságrendig terjed.

Az áldatlan állapotok miatt is elsőrendű, hogy a döntéshozók azt mérlegelik: külön szabálycsomag érkezhet a közeljövőben az elektromos rollerekre, akár a KRESZ beharangozott teljes reformja előtt.³ A balesetek számának csökkentéséhez és a biztonságosabb közlekedéshez egyértelműbb szabályokra van szükség. 

„A realitásokhoz igazodó szabályozás kiemelten fontos, a vitás esetek rendezéséhez azonban a felelősséget is tisztázni kell, ehhez pedig ezeknek az eszközöknek megfelelő biztosítási háttérrel is rendelkezniük kell” – szögezi le Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője. A szakember szerint ezekre a mikromobilitási eszközökre is az általános szabály érvényes: a szabályok ismerete, a józan közlekedés, a körültekintés és a megfelelő biztosítás megléte együtt csökkentheti igazán a kockázatokat.